/ /
A sérülés utáni rehabilitáció felépítése a “kontroll-káosz kontinuum” alapján, labdarúgók esetében.
/

A sérülés utáni rehabilitáció felépítése a “kontroll-káosz kontinuum” alapján, labdarúgók esetében.

A sérülés utáni rehabilitáció felépítése a „kontroll-káosz kontinuum” alapján, labdarúgók esetében

Egy sérülés után a megfelelően felépített rehabilitáció és a pontosan időzített visszaállás az edzésekbe (RTS – Return To Sport) és a mérkőzésekbe (RTP – Return To Play) alapvető fontosságú annak érdekében, hogy minimalizálni tudjuk az újrasérülés esélyét.

A sérülést követő túl korai visszaállás nagyban növeli az újrasérülés kockázatát, de a kulcsfontosságú játékosok rendelkezésre állása a csapat számára szintén rendkívül fontos. A szakembereknek tehát egyensúlyban kell tartaniuk a sporthoz való visszatérés folyamatának e két összetevőjét (csapat érdeke – játékos állapota), alapul véve a bizonyítékokat és a klinikai tapasztalatokat, hogy felmérjék a kockázatot, majd ennek megfelelően megtervezzék és módosítsák a visszaállás folyamatát.

Az edzésterhelés számszerűsítése és nyomon követése alapvető fontosságú ennek a folyamatnak az irányításában, ebben leginkább a GPS alapú rendszerek nyújtanak segítséget, melyek képesek a külső terhelések pontos monitorozására. Mindazonáltal, rehabilitációs szakemberként pl. a futóterhelés progressziójának mennyiségi adatai mellett a minőségi jellemzőire is összpontosítanunk kell.

A cél a sportspecifikus mozgások visszaszerzése, amiket mérkőzés szituációban is magabiztosan, az újrasérülés veszélye nélkül képes a sportoló kivitelezni. Ez magában foglalja a rendkívül változó, spontán és váratlan mozgásokat, amelyek tükrözik az adott sport kiszámíthatatlan természetét. Ezt a kiszámíthatatlanságot nevezi ez a koncepció „káosz”-nak.

A „kontroll-káosz kontinuum” (Control-Chaos continuum; CCC)

Alapjait a GPS-adatok adják, miközben fokozatosan beépíti a nagyobb észlelési és reaktív neurokognitív kihívásokat. Ez a keretrendszer a magasan kontrollált mozgásoktól a teljesen kiszámíthatatlan „káoszig” terjed, és az alapja egy több, mint egy évtizedes tapasztalat a rehabilitáció és RTS területén az angol Premier League keretein belül.

A kontroll-káosz megnevezésekben a kontroll szó jelzi a magas szintű kontrollt a viselkedésre, cselekedetekre, mozgásokra vonatkozóan, azaz a kontrollált helyzeteket. A káosz jelöli a kiszámíthatatlan viselkedést, azokat a cselekedeteket, mozgásokat, amik véletlenszerűnek, reaktívnak látszódnak, azaz a teljesen kaotikus helyzetek.

A sérült játékos mérkőzéseken nyújtott külső terhelését alapul véve (GPS adatok alapján) és a becsült szöveti gyógyulási időnek, illetve a monitorozható belső terhelések figyelembe vételével öt fázisú keretrendszer alkotja a Kontroll-Káosz Kontinuumot.

A diagramokon egy középső védőre vonatkoztatott példa látható, aki combizomsérülést szenvedett. Az ábrán leolvasható a becsült visszatérés az edzéshez egy 6 hetes rehabilitáció után, a folyamatosan növekvő terhelés progressziójával.

A modell azonban mind a rövid, mind a hosszú távú sérülésekre vonatkoztatható, amelyek rövidebb vagy hosszabb fázisokat tartalmazhatnak – különösen, mivel a progresszió kritériumokon alapul, nem pedig időfüggő.

1. Magas kontroll (High control)

Cél: A futáshoz való korai visszatérés során a cél az alacsonyabb sebességgel történő futás mennyiségének fokozatos növelése, a nagy sebességű futások (HSR – high speed running) számának minimalizálása (<60% maximális sebesség) és a sportspecifikus mozgások fokozatos visszavezetése.

Az alacsonyabb sebesség melletti lineáris futás minimalizálja a nagy felgyorsulások és lassulások mértékét (acceleration/deceleration), így ezek az adatok minimálisan jelennek meg ebben a fázisban.

A sportágspecifikus feladatok, azaz a labda beépítése minimálisan már megjelenik, de az is csak egyenes vonalú feladatokban. A munka és a pihenés arányának helyes beállításával pedig a megfelelő energiarendszer fejlesztését tesszük lehetővé.

Intenzitás-napok diagram (Szombat–Péntek):

  • Recovery: regenerációs nap

  • Off: teljes pihenőnap

  • RTR1: return to running – futás elkezdése egyenes vonalban

  • RTR2: futás elkezdése minimális specializációkkal

Az edzésterhelés a sérülés típusától/súlyától függően állítható.

 

2. Moderate control (Moderált kontroll)

Célok: Irányváltoztatások (COD – change of direction) bevezetése labdával és labda nélkül, a kontrollt a kissé kontrollált káosz irányába tolni.

Futások tekintetében a nagy sebességű futások (=HSR, >5,5 ms−1) terhelésének a progresszióján a hangsúly. Fokozatosan integráljuk a COD-t, hogy fokozatosan csökkentsük a magas kontrollt a játékoson.

A felgyorsítások és a lelassítások mennyiségét az irányváltozások intenzitása és mennyisége határozza meg.

A cél egyrészt az egyre több játékszituáció teremtése a játékos saját döntéseivel; vagyis nem határozzuk meg a feladat végrehajtásának minden egyes lépését, másrészt a robbanékony távolság (explosive distance) fokozatos növelése (2-ről 4 ms-ra – 1 <1 s) a játékos sérülés előtti edzésadataihoz képest.

Növeljük a lineáris nagy sebességű futásokat (a maximális sebesség 60%–70%-át érje el), illetve növeljük a COD aktivitást labdával és anélkül, hogy növeljük a mozgás variabilitását. Ezeknek a tevékenységeknek a relatív aránya a játékostól és a konkrét sérüléstől is függ.

 

3. Control to chaos (Elmozdulás a káosz felé)

Célok: Futballspecifikus heti rendszer bevezetése, igazodva a csapat terhelés modelljéhez. Célunk, hogy túlsúlyba kerüljön a játékspecifikus terhelés, a magasan kontrollált feladatoktól a „káoszba” való átmenetet következik (meghatározott mennyiségű terhelés, kiegészítve váratlan akciókkal).

Az erőnlét fejlesztése ebben a fázisban már kifejezetten futballspecifikusan zajlik, technikai szempontokat is magában foglal, az irányított feladatoktól a növekvő káoszig.

A hét úgy legyen kialakítva, hogy az „intenzív” és „extenzív” edzések szabályai szerint építse be a különböző játékelemeket az edzésspecifikusság növelése érdekében.

Az intenzív futball edzés lényege, hogy kisebb területen zajló játékkal túlsúlyba helyezzük a kitámasztások, gyorsítások/lassítások, irányváltások… számát az egyenes vonalú, hosszan tartó futásokkal szemben. A gyakorlatok több rövid passzt és rövidebb mozgásokat tartalmaznak, valamint progresszív, helyzetspecifikus gyorsítást/lassítást, robbanékony mozgásokat.

Az extenzív futball a tipikus meccsigényeket tükrözi, nagyobb területeket használva a nagyobb sebesség és távolság eléréséhez. Fokozatosan építi vissza a nagyobb sebességű (>65%–80% MS) futást, aerob erőintervallumokkal, hogy megcélozza a szükséges energiarendszereket.

Intenzitás-napok diagram (Szombat–Péntek):
Kinti pálya rehabilitációra vonatkoztatva az intenzív-extenzív edzésnapok eloszlása, beleértve a pihenőnapot (off) és a regenerációt (recovery).

 

4. Moderate chaos (Mérsékelt káosz)

Célok: Növelni a nagy sebességű futások (HSR) számát, elmozdulni a teljes káosz felé (megjósolhatatlan mozgások, minimális korlátozások), sportág-specifikus mozdulatok, valamint speciális játékgyakorlatok hozzáadásával.

Ebben a fázisban a HSR terhelés tovább növekszik mind kontrollált, mind kaotikus körülmények között. Fokozatosan növeljük az edzésidőt, ezzel is növelve a HSR-ok mennyiségét (max sebesség több, mint 75%-a), a finom irányváltoztatásokat.

A sprinttávolságot fokozatosan növeljük a játékos relatív mérkőzésigényei alapján, minimalizálva a „tüskéket” (a terhelés hirtelen, akut növekedését).

Ezen kívül, a technikai készségek fejlődését célzó játékgyakorlatok mellett egyre specifikusabb passz- és mozgásgyakorlatokat is építsünk be.

A heti összesített terhelésnek ebben a fázisban már el kell érnie a tipikus edzési szintet.

 

5. High chaos (Magas káosz)

Célok: Visszahelyezni a játékost a relatív heti edzésterhelésbe, közben olyan gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek a legrosszabb forgatókönyvek tesztelésére szolgálnak. Ilyenek lehetnek a hirtelen gyorsítások, lassítások, ütközések…, mindezek teljesen kiszámíthatatlan játékszituációkban, azaz a teljes káoszban.

Technikai szempontok: átadás, átvétel és lövés; intenzitás szerint osztályozva rövid/közép/hosszú passzokra nézve. A felugrások, fejelések és szerelések vonatkozásában az intenzitása szerint statikus/dinamikus körülményeket is teremtsünk.

A technikai elemek mennyiségét fokozatosan növelni kell, és játékos- és sérülésspecifikusnak kell lennie.

Az utolsó fázisban a pozíció-specifikus kondicionálásra helyezzük a hangsúlyt, és tükrözzük a terhelés mértékét, az edzés intenzitását a sérülés előtti edzés-eredményekhez viszonyítva.

A helyzetspecifikus sebesség/erő-állóképesség gyakorlatok felkészítik a játékosokat a mérkőzés szituációkra – ahol a passz sebessége és iránya határozza meg, milyen gyorsan mozogjon a játékos.

Fontos figyelembe venni az adott sérüléssel kapcsolatos kontraindikációkat, a technikai elemeket az adott sérülésre vonatkozó szempontok szerint visszavezetni (pl. külön figyelni a belsős passzokra lágyéksérülés esetén, szökdelésekre achilles-sérülés esetén…).

Ez az utolsó fázis – az edzőkkel szorosan együttműködve – akár már a csapatedzés keretein belül is megvalósítható, így a kellő korlátozások mellett még fokozatosabbá tehető a csapatedzésekbe történő visszaállás.

Következtetés

Egy elit környezetben a sporthoz történő visszatérés egy dinamikus folyamat, amely egyensúlyban tartja az RTS előnyeit és kockázatait a játékos és a csapat számára.

A kontroll-káosz kontinuum a magas kontrolltól a nagy káosz felé halad, és egyre kockázatosabb körülmények között adja a terhelést. A kontinuum több éves tapasztalattal vegyített tudományos bizonyítékok eredménye.

Ez a keretrendszer egyénre szabott megközelítést biztosít a szakember számára az RTS-hez, amely integrálja a mennyiségi és minőségi előrehaladás kritériumait.

 

Források:

https://bjsm.bmj.com/content/54/2/116
https://bjsm.bmj.com/content/53/18/1132

Barca Innovation Hub Universitas – Blanquerna Universitat Ramon Llull – Facultat de Ciéncies de la Salut – Máster Universitario en Fisioterapia de los Deportes de Equipo

Picture of Bali Mariann

Bali Mariann

Gyógytornász - sportfizioterapeuta

További blogjaink

Köpölyterápia

Milmar Fisio Studio / Egyéb / Köpölyterápia / Szakembereink a MilMar Fisio Studióban a köpölyözést leginkább a masszázs vagy a rehabilitáció részeként használják, amennyiben úgy ítélik meg, hogy szükséges. De

Bővebben